A víziagámák terráriumi tartása
A víziagámák, (Phisignathus spp.) a pikkelyes hüllők rendjébe (Squamata) és az agáma félék családjába (Agamidae) tartoznak. Az agámafélék családjában található 35 nembe, közel 3900 faj tartozik. A Phisignatus nembe legalább nyolc különbözo faj található, így a jól ismert, de nehezen beszerezhető barna viziagáma ( Physignathus lesueurii) Ausztráliából, és a leggyakoribb fogságban tartott viziagáma a zöld viziagáma (néha kínai viziagámaként is emlegetett) Physignathus cocincinus is. A z öld és barna viziagámáról részletesebben a következő fejezetben írok.
Zöld Viziagáma
Physignahus cocincinus
A zöld víziagáma egy relatíve nagy testű gyík mely első ránézésre hasonlíthat a zöld leguánra. Öszehasonlitva a zöld leguánnal, a viziagáma előnyére nem nő olyan nagyra és sokkal nyugodtabb, szelídebb. A leguán viszont sokkal éberebb, intelligensebb, erősebb és érzékenyebb személyiség. De ez a kevésbé érzékeny személyiség nagy előny, mert sokkal kevésbé stresszel az állat, ha egy új helyre kerül. A víziagáma a leguánnal szemben egy növényekkel teli szép terráriumban is tartható, kevés az esély, hogy tönkreteszik a növényeket, valamint kisebb termete és igényei miatt egy lakótelepi lakásban is könnyebben tartható.
Leírás
A teste zöld színűés egy összenyomott hengerhez hasonlít, a farka a testhosszának háromszorosa és fekete haránt csíkos. A szájától a torkáig kék és rózsaszínu folt található. A torka kékes néha sárgás, a hónalja gyakran narancssárga. Mindkét nem hátát szarutüskék borítják a feje közepétől a farka feléig, a hímé jóval magasabb és a fejük is robosztusabb. Mind a négy lábán öt ujj és éles karom található. Szemük nagy, amit egy fekete csík követ. Egy kifejlett hím testhossza 90 cm, a nőstényé valamivel kisebb.
Kiválasztás
Kerüld el a nagy (kifejlett) vadon befogott importált állatokat, ezek általában rossz állapotban vannak (vékony, puha álkapocs, sebes orr) és nehezebben viselik el a fogságot, mint egy fiatal. A más részrol egy fogságban született és nevelt kifejlett állat egy jó választás, viszont elég ritka. A legjobb, ha egy fogságban született 15-40 cm állatot választunk. A víziagáma mindig legyen éber, aktív. Nézzük meg az álkapcsát, hogy ne legyen rugalmas és az orrából, vagy szájából ne váladékozzon se, nyálkásat se túrószerut.
Hány állatot tartsunk egy terráriumban
A zöld és ausztrál víziagámák tarthatók csoportosan, sőt a két faj együtt is. A legcélszerűbb egy hím és kettő-négy nőstényig egy terráriumban. Ha egy szoba nagyságú hely áll rendelkezésünkre két-három hímet és akár tíz-tizenöt nőstényt is tarthatunk. Ennél a két fajnál a hímek nem nagyon agresszívak, legtöbbször fejbólogatást és kergetőzést láthatunk a hímek rangsorolásánál. Ez párzási időszakban gyakoribb. Ha esetleg az elnyomott hím sokat bujkál, vagy nem eszik, tegyük külön erre az időszakra.
Terrárium kiválasztása
Egy üveg terrárium fémhálós tetővel egy tökéletes megoldás hisz jól tartja a párát. Ennek hossza legyen az állat hosszának kétszerese és a szélessége, magassága legalább az állat hosszával egyezzen meg, tehát legalább 200x100x100cm. Én amondó vagyok, hogy minél nagyobb annál jobb. Sose kezdjünk egy túl kicsi terráriummal, hisz ezek az állatok jó körülmények között elég gyorsan nőnek. Érdemes legalább egy 100x50x100cm terráriummal kezdeni, így csak 18 hónap múlva kell a gondoskodnunk végleges helyükről.
A terrárium berendezése
A terráriumban sziklás hátteret vagy/és vízszintes és meredeken átlós ágakat helyezünk el, a faágak vastagsága mindig haladja meg az állat törzsének vastagságát, így könnyen tud pihenni vagy napozni rajta. A terrárium legalább egyharmadát alakítsuk ki vízmedencévé lehetőleg egy csobogóval, szűrővel és vízmelegítővel így a párásítást is megoldottuk. A vízmedence legyen legalább 12-20 cm mély és mindig tiszta, ez fontos mivel a víziagámák általában ideürítenek. Az aljzat lehet fakéreg vagy tőzeg, de nekem a műfű szőnyeg (Astroturf) is nagyon jól bevált. Helyezhetünk a terráriumba igazi vagy műnövényt, ha ezt a terrárium közepe vagy elejére tesszük az állat nagyobb biztonságban, érzi magát és megelőzhetjük, hogy gyíkunk az üvegnek ütközzön és megsebesítse az orrát. Ez sajnos egy elég gyakori \\\" betegség\\\" mivel a zöld víziagámák nem érzékelik az üveget. Az ausztrál víziagámánál általában ez elég ritka.
Hőmérséklet és világítás
A nappali homérséklet 29 C – 32 C között, az éjszakai, pedig 24 C – 26 C között legyen. A víz hőmérsékletét is ekörül állítsuk be. A hőmérséklet beállításához egy vagy két, (terrárium mérettől függően) napozó spot lámpát, lehetőleg egy (neodymium) nappali lámpát használjunk, mivel ez UVA sugarat bocsát ki, ami segít a gyíkoknak felismerni az élelmet és jobb közérzetük lesz tőle, sőt még a párzást is ösztönzi. A lámpákat mindig úgy helyezzük el, nehogy gyíkunk hozzá tudjon érni. Amire még elengedhetetlen szükség van az egy UVB vagy naplámpa, ez lehet (UVB fluorescent vagy UV heat) az utóbbi egy olyan lámpa, ami melegít és UVA, UVB sugárzása is van, sot sokkal erősebb és tovább tart, mint a flourescent lámpák. Az UV heat lámpák hátránya, hogy nehezen beszerezhetők és nagyon drágák. Az UVB sugarak D3 vitamint képeznek a gyíkok szervezetében és ez elenged-hetetlen a kalcium felszívódásához, e nélkül komoly betegségeket kaphatnak (fontos megjegyezni, hogy jobbminőségű porokban elvileg megfelelő mennyiségű D vitamin is van) . Az UVB lámpát úgy helyezzük el, hogy lehetőleg ne legyen a lámpa, és a gyík között semmi, ami gátolja a sugárzást. Főleg ne üveg, tehát ha tudjuk a hálóra, belülre szereljük fel a flourescent lámpát, és a távolság ne legyen több, mint 30cm a gyík és a lámpa között. Persze nincs jobb az igazi napfénynél, ha tehetjük, vigyük őket a szabadba, csak vigyázzunk, el ne szabaduljanak. Soha ne tegyünk terráriumot a napra, mivel az üveg belsejében túl forró lesz a hőmérséklet. Én a gyíkokat finomszövésű hálóval ellátott ketrecben szoktam napoztatni, mindig ügyeljünk, hogy legyen egy árnyékos oldala is, így van hová elbújni, ha túlmelegednek.
Etetés
A fogságban élő víziagámák általában húsevők de némelyikük, elfogad növényi eredetű táplálékot is, habár az én víziagámáim nem, vagy nagyon ritkán fogadnak el egy kis gyümölcsöt. A kicsiket etessük naponta, 3-tól 6 hetes (légyméretű) tücsökkel, amit feletetés előtt vitamindús eleségen tartsunk. Adhatunk nekik viaszmoly vagy kis gyászbogár lárvát is. Lisztkukacot is adhatunk nekik, de én, nem szeretem használni, mivel alacsony a tápértéke. Minden etetésnél porozzuk be az eleséget vitamin/ásványianyag kiegészítővel. A felnőtt víziagámákat kettő-háromnaponta etessük gyászbogár lárvával, felnőtt tücsökkel, sáskával vagy adhatunk nekik napos egeret is. Némelyik víziagáma elfogad zöldség gyümölcs keveréket, amit egy kis tálba adhatunk. A felnőtt gyíkoknál használjunk vitamin/ásváianyag kiegészítőt minden második etetésnél.
Tenyésztés, tojásrakás és keltetés
Megfelelő tartás és hely mellet a víziagámák viszonylag könnyen tenyészthetők. Ahhoz, hogy víziagámát fogságban tenyésszünk legalább egy két éves, és 60cm-es állatokra van szükségünk. A gyíkoknak egészségesnek és jól tápláltnak kell lennie. Késő ősszel vagy télen két hónapra teleltessük őket ami, az jelenti, hogy csökkentjük a napfényt 10 órára és a sötétséget 14 órára emeljük. A hőmérsékletet, pedig nappalra 23C-25C-ra, éjszaka, pedig 19C-22C-ra csökkentjük. A két hónapi teleltetés alatt az etetést heti egyszerre csökkentjük melyet érdemes késő reggel vagy kora délutánra tenni. A teleltetés utolsó két hetében lassan, fokozatosan visszatérhetünk az eredeti napfény és éjszaka váltakozásra (12/12-re) és a hőmérsékletet is emeljük vissza a normálisra, valamint az etetést is. A hím párzási viselkedése megfigyelhető lesz egy pár héten belül, ami fejbólogatásból, a nőstény kergetéséből és a párzási kísérletéből áll. A párzás abból ál, hogy a hím megragadja a nőstényt a tarajánál fogva és finoman a testét alá csavarva, beilleszti a hemipéniszét. A párzás általában 10-töl 30 percig tart. Ha a párzási időszak alatt a nőstényt kivesszük a hím terráriumából és egy hét múlva, visszatesszük a hím mellé, emelhetjük a sikeres párzások számát. Ha sikeres a megtermékenyítés, a gravid nőstény tojásokat rak két hónap múlva, melynek a vége felé általában kevesebbet eszik és inkább kisebb zsákmányokat, fogyaszt el, mivel a tojások összenyomják a gyomrát. Néha visszautasít minden táplálékot az utolsó héten a tojásrakás elott. Egy hónapós vemheség után jól látható a teltség a nőstény hasán és később még a tojások körvonalai is megfigyelhetők a bőrön keresztül. Készítsünk a nősténynek egy tojás rakó helyet, ezt megoldhatjuk egy dobozzal, amibe tőzeges homokot teszünk 20cm-25cm vastagságban és be helyezzük a terráriumunk egyik sarkába, vagy egy külön terráriumba helyezzük a nőstényt, amit elotte tőzeges homokkal feltöltöttünk. Ha egy falapot teszünk a terrárium egyik sarkába, a nőstény valószínűleg a szerkezet szélénél kezdi el ásni fészkét, és végül egy lyukat ás a falap alá. Ide a zöld víziagáma 7-tol 12 tojást tojik. Tojásrakás után, azonnal, óvatosan vegyük ki a tojásokat és helyezzük mesterséges keltetőbe, mivel a terráriumban lévo feltételek nem megfelelők a tojások keltetésére. A tojásokat úgy temessük, ahogy találtuk nedves vermiculite vagy perlite (súlyra egyenlő mennyiségű vermiculite vagy perlite vízzel, vagy 10rész az 1részhez tömegre). Ellentétben a madarak tojásaival, a hüllok tojásait egyáltalán nem szabad forgatni a keltetés alatt. A keltetés hőmérséklettől függően 60-tól 70 napig tart. Érdemes minél közelebb maradni az ajánlott hőmérséklethez, ami 28,5C-tól 30C az egész keltetési idő alatt. A keltetés utolsó heteiben gyakran ellenőrizzük a tojásokat. A kicsik tojás fogaikkal egy nyílást hasítanak, amin 4-24 óra alatt bújnak ki. Az első kikeléstől számított 48 órán belül minden megtermékenyített tojásból kikelnek a kicsik.
Ausztrál (Keleti) (Barna) Víziagáma
Physignathus Lesueurii
Bár ez a faj nehezebben beszerezhető, de szerintem, van olyan szép, vagy talán szebb terráriumi díszállat, mint a zöld víziagáma. Az ausztrál víziagáma hasonló testfelépítésű, mint a rokona de némelyik egy kicsit nagyobbra és hosszabbra nő. A hím elérheti a 100cm hosszúságot, amiből a teste 1/3, a farka, pedig 2/3 hosszúságú. A háta általában szürkés-barna, amin sorozatos sötét barna és fehéres csíkok helyezkednek el egész a farka végéig. A hasuk és torkuk sötét narancssárgától tűzpiros színben pompázik, különösen a hímeknél és ez párzási időszakban még erőteljesebb. A hímeknek nagy robosztus fejük van, amin egy erős kontrasztú fekete fehér vízszintes csík található. A nőstényen is megtalálhatók ezek a csíkok de nem ennyire erősek, inkább fakó. A hátán található szarutüskék nem olyan kiemelkedők, mint a zöld víziagámának, de a fején kis tüskék találhatók, ami nagyon jól néz ki. Némelyik felnőtt ausztrál víziagáma a legszebb nagytestű gyíkok közé rangsorolt. Egy kicsit körültekintőbb és óvatosabb, mint a zöld víziagáma de rendszeres kezeléssel, és ha egy olyan szobába tartjuk őket, ahol emberi tevékenység folyik, akkor viszonylag hamar hozzászoknak és egy gyönyörű díszállat vagy egy szép bemutató lesz belőlük. Egy másik előnyük, hogy nagyon jól bírják a hideget és kevésbé fogékonyak a baktériumokra, nagyon ritkán betegednek meg. Ez egy tökéletes faj a kezdőknek mivel nehéz őket megölni, így nincs kudarc és elkeseredés. De a haladóknak is tökéletes mivel még mindig rejt kihívásokat, hisz kevesen tenyésztik és nagyon ritkán kapható.
Tenyésztés
Az ausztrál víziagáma tenyésztése hasonló, mint amit leírtam a zöld viziagámáról, azonban hidegebb teleltetés szükséges a párzási folyamat beindításához. A teleltetéshez ajánlott nappali hőmérséklet 20C-22Cés az esti hőmérséklet 12C-18C legyen. Ha a víziagámát 15C alatt tartjuk etetés nem szükséges, de nem is ajánlott erre a két hónapra. Az ausztrál víziagáma 6 és 16 tojás között tojik, amiket ugyanúgy összegyűjtünk, és keltetőbe helyezünk, mint, ahogy leírtam a zöld víziagámánál.
Írta és fényképezte : Varga Elek
